Jogi ügyek, rendőrség, biztosítás, bíróság? Ne hagyja hogy átverjék vagy félrevezessék!

Települési szinten megkülönböztetünk: a községi, a városi, a fővárosi és a fővárosi kerületi önkormányzatokat.

Települési önkormányzatok szervei: a képviselő-testület, a fővárosban a fővárosi közgyűlés, a polgármester, a fővárosban főpolgármester, a képviselő-testület bizottságai, a részönkormányzat testülete, a képviselő-testület hivatala, a fővárosban a fővárosi közgyűlés hivatala.

A helyi önkormányzat legfontosabb feladata, hogy a jogszabályi keretek között a közügyek lényegi részét saját hatáskörben szabályozza és igazgassa a lakosság érdekében. Az önkormányzat mellett helyi szinten a legnagyobb szerepet a bizottságok kapják. Ezen belül is a gazdálkodási és pénzügyi bizottság.

Talán az egyik legnépszerűbb ügyfajta az önkormányzatoknál a szociális ügyek kategória. A szociális témakörbe tartoznak:

• Családsegítés
• Házi segítségnyújtás
• Étkeztetés
• Egészségügyi szolgáltatásokra való jogosultság
• Közgyógyellátás
• Köztemetés
• Támogatások
• Temetési segély
• Ápolási segély
• Átmeneti segély
• Lakásfenntartási támogatás
• Rendszeres szociális segély

Mit értünk családsegítés alatt?

A családsegítés a szociális vagy mentálhigiénés problémák, illetve egyéb krízishelyzet miatt segítségre szoruló személyek, családok számára az ilyen helyzethez vezető okok megelőzése, a krízishelyzet megszüntetése, valamint az életvezetési képesség megőrzése céljából nyújtott szolgáltatás.

Mit értünk házi segítségnyújtás alatt?

Házi segítségnyújtás keretében gondoskodik a települési Önkormányzat Képviselő-testületeazokról a személyekről, akik otthonukban önmaguk ellátására saját erőből nem képesek és róluk nem gondoskodnak. A házi gondozó a házi segítségnyújtás feladatait házi gondozási körzetben, illetve részkörzetben végzi. Az ellátásért a gondozottnak nagy általánosságban térítési díjat nem kell fizetnie. A házi gondozó a napi gondozási tevékenységéről a külön jogszabály szerinti gondozási naplót vezeti. Nem jogosult házi segítségnyújtásra az, akinek:

• tartásáról, gondozásáról eltartási, életjáradéki, öröklési, vagy gondozási szerződés alapján gondoskodnak,
• 18 éven felüli gondozásra képes munkanélküli hozzátartozója vele közös háztartásban él,
• az ellátást igénylő családjában (Ptk. 685.§ b) pontja szerinti személyek és az élettárs az egy főre jutó jövedelem a mindenkori öregségi nyugdíj legkisebb összegének háromszorosát meghaladja.

Mit értünk étkeztetés alatt?

Az étkeztetés keretében azoknak a szociálisan rászorultaknak a legalább napi egyszeri melegétkezéséről kell gondoskodni, akik azt önmaguk, illetve eltartottjaik részére tartósan, vagy átmeneti jelleggel nem képesek biztosítani, különösen a.) koruk,b.) egészségi állapotuk,c.) fogyatékosságuk, pszichiátriai betegségük, d.) szenvedélybetegségük, vagy e.) hajléktalanságuk. (Sztv.62.§. (1) bekezdés) miatt. Egyszeri meleg étkeztetést kell biztosítani kérelem esetén annak az igénylőnek, illetve általa eltartottnak, aki kora, vagy egészségi állapota miatt nem képes az étkezésről más módon gondoskodni.

Szociálisan rászorultnak kell tekinteni azt a személyt:-

• életkoránál fogva, aki a 75. életévét betöltötte,
• tartós, vagy átmeneti jelleggel fennálló betegsége van,
• pszichiátriai, vagy szenvedélybeteg,
• hajléktalan,

A fennálló betegségekről orvosi igazolást kell csatolni. Az étkeztetésért meghatározott térítési díjat kell fizetni, azonban ezt az önkormányzatok rászorultság esetén csökkenthetik, illetve elengedhetik

Mit értünk természetbeni ellátáson?

Természetbeni ellátás különösen: az élelmiszer, a tankönyv, a tüzelősegély, a közüzemi díjak, a gyermekintézmények térítési díja. A természetben nyújtott ellátások átutalásáról a Polgármesteri Hivatal gondoskodik oly módon, hogy a támogatást az intézménynek vagy a közszolgáltató szervezetnek átutalja.

Ki jogosult általában közgyógyellátásra?

A jegyző méltányosságból közgyógyellátásra való jogosultságot állapít meg annak, aki szociálisan rászorult. Szociálisan rászorultnak kell tekinteni azt, akinek a családjában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg a mindenkori öregségi nyugdíj legkisebb összegének 150 %-át, egyedül élőnél a 200 %-át és havi rendszeres gyógyító ellátásának költsége meghaladja az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 25 %-át. A közgyógyellátásra való jogosultság méltányosságból történő megállapításánál az 63/2006.(III.27.) Korm. rendeletet és az önkormányzati rendeletben foglaltakat együttesen kell alkalmazni.

Köztemetés

A köztemetés elrendeléséről a Polgármester dönt az Sztv. 48. §-ában foglaltak figyelembevételével. Köztemetésként csak a helyben szokásos legalacsonyabb költségű temetés rendelhető el.

Temetési segély

A települési Önkormányzat Polgármestere temetési segélyt nyújt jövedelmi viszonyaitól és rászorultságtól függetlenül annak a helyi lakosnak, aki hozzátartozója eltemettetéséről gondoskodott.

Átmeneti segély

Átmeneti segélyben részesíthető az a személy, aki létfenntartását veszélyeztető rendkívüli élethelyzetbe került, valamint időszakosan, vagy tartósan létfenntartási gonddal küzd és családjában az egy főre eső jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150 %-át, egyedül élő esetén annak 200 %-át. Átmeneti segély adható alkalmanként és havi rendszerességgel, továbbá pénzintézeti tevékenységnek nem minősülő kamatmentes kölcsön formájában. A kölcsönként folyósított átmeneti segélyt 12 hónap alatt kell visszafizetni. Közüzemi díjhátralék megfizetéséhez biztosított átmeneti segélyt közvetlenül a szolgáltatónak kell utalni. Az átmeneti segélymértéke általában 1.000,- Ft-tól 30.000,- Ft-ig terjedhet.

Ápolási díj

Ápolási díjat állapít meg annak hozzátartozónak, aki 18. életévét betöltött tartósan betegszemély ápolását, gondozását végzi. Az ápolási díjra való jogosultság megállapítása szempontjából figyelembe vehető egy főre számított havi családi jövedelemhatár az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összege, egyedülálló esetén annak 150 %-a. Nem állapítható meg ápolási díj, ha az ápolt tartását, gondozását tartási, öröklési, vagy életjáradéki szerződésben vállalták. Az ápolási díj összege az Sztv. 43/B. § (1) bekezdésében szabályozott esetben az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 80 %-a. Az ápolási díjra valójogosultságot kétévente felül kell vizsgálni.

Lakásfenntartási támogatás általánosságban

Helyi lakásfenntartási támogatásra jogosult az a személy ill. család, akinek lakása a normatív lakásfenntartási támogatásként elismert lakásnagyságot (Sztv. 38.§ (4) bek. ) nem haladja meg, háztartásában az egy főre jutó havi nettó jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 200 %-át, nem haladja meg és a lakásfenntartás elismert költsége családban élő esetén a közös háztartásban élők jövedelmének 25 %-át, egyedül élő esetén 20 %-át meghaladja.

Rendszeres szociális segély

A jegyző rendszeres szociális segélyt állapít meg az Sztv. 37/A – 37/H. §-ai alapján. A rendszeres szociális segély megállapítása iránti kérelemhez mellékelni kell a 63/2006.(III.27.) Korm. rendeletben előírtakat. Az aktív korú nem foglalkoztatott rendszeres szociális segélyezett köteles együttműködni a Regionális Munkaügyi Központ Kirendeltségével és az általa biztosított munkát elfogadni, az általa szervezett csoportos foglalkoztatáson részt venni, az általa előírt időpontban náluk megjelenni. Aki a közfoglalkoztatásban való részvételt megfelelő indok (iskolai végzettség, egészségi állapot) nélkül elutasítja, ez az együttműködés megszegésének minősül, mely a segély összege folyósításának hat hónapig tartó 25 %-os csökkentését vonja mag után. Az együttműködési kötelezettség súlyos megszegése, illetve két éven belül történő ismételt megszegése esetén a rendszeres szociális segély 36 hónapra megszüntetésre kerül. Az megszüntetett rendszeres szociális segély ismételten megállapítható, ha a segélyt igénylő az előzetes együttműködési kötelezettségének eleget tesz és a segélyre való jogosultság feltételei fennállnak. A rendszeres szociális segélyt a kérelem benyújtásától kell megállapítani és folyósítani. A folyósítás időtartama a feltételek fennállásáig tart.

Szeretném felhívni a figyelmüket, hogy az adott Önkormányzatok saját hatáskörben élhetnek egyéb kitételekkel és további feltételekkel, szabályozásokkal. Így a fent leírtak egy általános tájékoztatást nyújtanak. Külön cikkünk foglalkozik majd részletesen a különböző típusú ellátásokról, támogatásokról.