Jogi ügyek, rendőrség, biztosítás, bíróság? Ne hagyja hogy átverjék vagy félrevezessék!

Először azt a fogalmat kellene tisztáznunk, hogy mit jelent pontosan az, hogy mentesülés a büntetett előélethez fűződő hátrányok alól?

Amennyiben valakit bíróság jogerősen elítél az ítélet alapján a nyilvántartásba bejegyzik a kiszabott büntetést. Így ha munkahelyhez vagy bármi máshoz szükséges az erkölcsi bizonyítvány abban szerepelni fog a büntetés. Ha a mentesítés beáll akkor onnantól kezdve a büntetés nem szerepel az erkölcsi bizonyítványban és arról az elítéltnek nem is kell számot adni. Magyarul a mentesítés beálltát követően úgy kell tekinteni az illetőt, mintha büntetlen előéletű lenne.

Milyen módon mentesülhet valaki?

• A törvény erejénél fogva.
• Bírósági határozat alapján.
• Kegyelem útján.

A törvény erejénél fogva (legáltalánosabb formája a mentesülésnek):

1. Közérdekű munka, pénzbüntetés, foglalkozástól eltiltás, járművezetéstől eltiltás és kiutasítás, esetén - foglalkozástól eltiltás vagy járművezetéstől eltiltás esetén a foglalkozás vagy a járművezetés gyakorlásának joga kivételével - az ítélet jogerőre emelkedésének napján.
2. Felfüggesztett szabadságvesztés esetén a próbaidő leteltének napján.
3. Gondatlan vétség miatt kiszabott szabadságvesztés esetén a büntetés kitöltésének, illetőleg végrehajthatósága megszűnésének napján.
4. Szándékos bűncselekmény miatt kiszabott, egy évet meg nem haladó szabadságvesztés esetén a büntetés kitöltését, illetőleg végrehajthatóságának megszűnését követő három év elteltével.
5. Szándékos bűncselekmény miatt kiszabott, egy évet meghaladó, de öt évnél nem hosszabb szabadságvesztés esetén a büntetés kitöltését, illetőleg végrehajthatóságának megszűnését követő öt év elteltével.
6. Szándékos bűncselekmény miatt kiszabott, öt évet meghaladó, határozott tartamú szabadságvesztés esetén a büntetés kitöltését, illetőleg végrehajthatóságának megszűnését követő tíz év elteltével.

Felfüggesztett szabadságvesztés esetében a mentesítés nem áll be, illetőleg hatályát veszti, ha a büntetés végrehajtását elrendelik. Ilyenkor a mentesítésre a fel nem függesztett büntetés szabályai az irányadók.

Bírósági határozat alapján:

A bíróság a szándékos bűncselekmény miatt végrehajtandó szabadságvesztésre ítéltet, kérelemre, mentesítésben részesítheti, ha erre érdemes, és a szabadságvesztés kiállásától, illetőleg végrehajthatósága megszűnésétől az előbbi felsorolás 4, 5, 6 pontban meghatározott idő fele már letelt. 

Az érdemesség elbírálásánál figyelembe kell venni az elítéltnek a büntetés kitöltése óta folytatott életmódját, továbbá azt, hogy - amennyiben erre módja volt - jóvátette-e a cselekményével okozott sérelmet. Jó esély van a mentesítésre, ha az elítélt és családja megélhetésének veszélye forog fent mert az erkölcsi nélkül nem tudna munkát vállalni.

A bíróság előzetes mentesítésben részesítheti az elítéltet, ha a szabadságvesztés végrehajtását felfüggeszti, és az elítélt a mentesítésre érdemes. Az előzetes mentesítés hatályát veszti, ha a felfüggesztett büntetés végrehajtását elrendelik. 

Mellékbüntetés alkalmazása esetén az elítélt az elítéléshez fűződő hátrányos jogkövetkezmények alól mindaddig nem mentesül, illetőleg nem mentesíthető, amíg a mellékbüntetés végrehajtása be nem fejeződött vagy végrehajthatósága meg nem szűnt.

Kegyelem útján:

A kegyelmi jogkör gyakorlója (Köztársasági Elnök) az elítéltet kegyelemből mentesítésben részesítheti akkor is, ha e törvény szerint ennek egyébként nincs helye. A kegyelmi mentesítésben részesített személy az elítéléshez fűződő büntetőjogon kívüli hátrányos jogkövetkezmények szempontjából büntetlen előéletűnek tekintendő.