Jogi ügyek, rendőrség, biztosítás, bíróság? Ne hagyja hogy átverjék vagy félrevezessék!

Feljelentést érdemes írásban tenni és postai úton vagy személyesen leadni. Postai úton eljuttatott feljelentést érdemes könyvelt ajánlott küldeményként elküldeni. Amennyiben személyesen adjuk le a feljelentést két példányt vigyünk magunka, az egyiket adjuk le a másikra pedig jegyeztessük fel, hogy egy példány leadva.

Bűncselekmény miatt bárki tehet feljelentést. A feljelentés kötelező, ha annak elmulasztása bűncselekmény. A feljelentést rendszerint az ügyésznél vagy a nyomozó hatóságnál kell írásban vagy szóban megtenni. A szóban tett feljelentést jegyzőkönyvbe kell foglalni. A feljelentést nyomban nyilvántartásba kell venni. A feljelentést más hatóság és a bíróság is elfogadhatja, de köteles azt a nyomozó hatóságnak megküldeni. Ha a feljelentés azonnali intézkedést kíván, azt el kell fogadni.

Ha a feljelentést nem a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező ügyésznél, illetve nyomozó hatóságnál tették, a feljelentést ez is köteles átvenni, illetőleg jegyzőkönyvbe foglalni, és az eljárásra jogosultnak megküldeni.

A távbeszélőn vagy más technikai eszközzel történt feljelentésre a feljelentő nyilatkozatát később írásba kell foglalni. Majd a feljelentést nyomban nyilvántartásba kell venni.

Ha a feljelentés alapján a nyomozás elrendeléséről, illetőleg a feljelentés elutasításáról megnyugtatóan nem lehet állást foglalni, a feljelentés kiegészítésének van helye.

A feljelentés kiegészítése során a nyomozó hatóság adatszerző tevékenységet folytathat. A feljelentés kiegészítése alapján a nyomozó hatóság legfeljebb tizenöt napig végezhet adatszerző tevékenységet.

Ha a feljelentés kiegészítését követően a nyomozást elrendelik, a nyomozás határidejét a feljelentéskiegészítés elrendelése napjától kell számítani.

Mikor kerülhet elutasításra a feljelentés?

Az ügyész és bizonyos esetekben a nyomozó hatóság a tudomására jutott feljelentést három napon belül határozattal elutasítja, ha magából a feljelentésből megállapítható, hogy:

1. A cselekmény nem bűncselekmény.
2. A bűncselekmény gyanúja hiányzik.
3. A büntethetőséget kizáró ok (Btk. 22. §) állapítható meg.
4. Eljárás halál, elévülés vagy kegyelem [Btk. 32. § a)-c) pont] folytán nem indítható.
5. A magánindítvány, kívánat vagy feljelentés hiányzik.
6. A cselekményt már jogerősen elbírálták.

Kivételes esetek:

A bűncselekmény elkövetésének megalapozott gyanúja esetében az ügyész, illetőleg a nyomozó hatóság az ügyész engedélyével a feljelentést elutasíthatja, ha a bűncselekmény elkövetésével megalapozottan gyanúsítható személy az ügy, illetőleg más büntető ügy felderítéséhez, bizonyításához hozzájárulva olyan mértékben együttműködik, hogy az együttműködéshez fűződő nemzetbiztonsági vagy bűnüldözési érdek jelentősebb mint az, amely az állam büntetőjogi igényének érvényesítéséhez fűződik.

A bűncselekmény elkövetésének megalapozott gyanúja esetén az ügyész a feljelentést határozattal elutasítja, ha a bűncselekmény elkövetésével fedett nyomozó [178. § (2) bek.] gyanúsítható megalapozottan, aki a cselekményt szolgálati feladata teljesítése közben bűnüldözési érdekből követte el, és a bűnüldözési érdek jelentősebb, mint az, amely az állam büntetőjogi igényének érvényesítéséhez fűződik.