Kik azok a jogi asszisztensek?
Az Országos Képzési Jegyzékben (OKJ) az 55 346 01 0000 00 00 azonosító szám mellett a következő szakképesítés neve olvasható: jogi asszisztens. A kizárólag iskolai rendszerű szakképzésben az „”-ös a szakképesítés szintjét mutatja, a szakmák nemzetközi besorolási rendszerével összhangban (ISCED) felsőfokú szakképzettséget jelöl. Az 1993. évi felsőoktatási törvény módosításáról szóló 1996. évi LXI. törvény a felsőfokú képzés szintjeinek a rendezésével megteremtette a jogi keretet ahhoz, hogy a Magyarországon korábban ismeretlen képzési szintet, a felsőfokú szakképzést a felsőoktatási intézmények szakmai felelősségével lehessen csak megalapítani és működtetni. Az Európai Unióban és az USA-ban már régóta honos felsőfokú szakképzést alapvetően kettős feladat hívta életre. Az érettségi utáni rövid, négy féléves képzés az elmélet és a gyakorlat körülbelül 60:40 %-os arányával egyrészt a felsőoktatásba biztosít azonnali vagy későbbi belépési lehetőséget, másrészt gyakorlati jellege következtében a technikai-tartalmi változásokra rugalmasan reagáló szakalkalmazotti feladatok ellátására képesít. A tanulmányi terület szerinti besorolás (346) a társadalomtudományi, gazdasági és jogi képzésekhez kapcsolódó titkársági és irodai munkavégzést jelöli. A jogi asszisztensek képzettségük szerint tehát jogi alapismeretekkel rendelkező és azokat munkájuk során alkalmazó (ám erre a munkára korábban intézményesen sem elméleti, sem gyakorlati képzéssel fel nem készített), a jogász munkáját segítő szakalkalmazottak. 1 A szakképesítés sorszáma (01) azt rögzíti, hogy ezen a tanulmányi területen az első akkreditált felsőfokú szakképzés a jogi asszisztens.
Milyen tudással rendelkeznek a jogi asszisztensek?
A 4 féléves képzés tantervében társadalomtudományi (pl. szociológia, társadalomstatisztika, közgazdaságtan), a különböző jogágakba bevezetést jelentő és a jogi terminológiával megismertető elméleti jellegű alapozó tantárgyak szerepelnek (pl. büntető-, büntető-eljárásjog, polgári, polgári eljárásjog, közigazgatási, kereskedelmi jog, közjog, pénzügyi és adójog, munka- és társadalombiztosítási jog). E tantárgyak oktatásának az a célja, hogy a jogi asszisztensek a munkájuk során használt terminológiát a jog rendszerében elhelyezhetővé tegyék, illetőleg a jogforrásokat, azok kezelését (pl. CD, DVD Jogtár), az ügyintézés színtereit, hierarchiáit és folyamatait megismerjék. Emellett a leendő jogi asszisztensek igazságügyi, közigazgatási és földhivatali ügyintézést és ügyvitelt tanulnak nemcsak a tantervben biztosított órakeretek között, hanem külső szakmai gyakorlat keretében is. A tanterv nagy (időbeli) figyelmet fordít az írásbeli (kézi és gépi) és szóbeli kommunikációs készségek fejlesztésére és a szakképzettség gyakorlásához nélkülözhetetlen etikai követelményekre, melyek az ügyfélfogadás és az ügyfélszolgálat során is kiemelt jelentőségűek. 2 A külső szakmai gyakorlat 100 órájában a leendő jogi asszisztensek forgószínpadszerűen vesznek részt bírósági, ügyészségi és közigazgatási munkában. Tevékenységüket, az adott területre a Szakmai és Vizsgakövetelményekben (SZVK) előírt feladatok elvégzését szakmai gyakorlati naplójukban rögzítik.