Jogi ügyek, rendőrség, biztosítás, bíróság? Ne hagyja hogy átverjék vagy félrevezessék!

Bankfelügyelet: A hitelintézetek állami felügyelete, melynek célja a prudenciális szempontok érvényesítése a bankok gazdálkodásában, és a nagyméretű, pénzügyi rendszert veszélyeztető pénzügyi válságok kialakulásának megakadályozása. 1997 január 1-től jogutódja az Állami Pénz- és Tőkepiaci Felügyelet. Az Országgyűlés az 1999. évi CXXIV. törvényben rendelkezett a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének (PSZÁF) létrejöttéről. A PSZÁF az Állami Pénz- és Tőkepiaci Felügyelet, az Állami Biztosításfelügyelet és az Állami Pénztárfelügyelet jogutódjaként jött létre 2000. április 1-jén. A felügyelet tevékenységének célja: a pénz- és tőkepiac zavartalan és eredményes működésének, a pénzügyi szervezetek ügyfelei érdekei védelmének, a piaci viszonyok átláthatóságának, valamint a tisztességes és szabályozott piaci verseny fenntartásának elősegítése.

Bankkártya: Hitelintézet által kibocsátott készpénzhelyettesítő fizetési eszköz, amelynek birtokosa (a bankkártya-szerződés alapján) rendelkezhet a hitelintézettel szemben fennálló bankszámla-követeléséről, vagy a hitelintézet által nyújtott hitellehetőségekről. A bankkártyák általános szabványmérete 86mm * 54 mm * 0,76 mm. Előlapján szerepel a kártyaszám, a tulajdonos neve, a lejárat és a kibocsátó (illetve adott esetekben a nemzetközi kártyaszervezet) logója található, hátlapján pedig a mágnescsík (esetleg chip), a tulajdonos aláírása, illetve egyéb azonosítók.

Bankszámlabetét: Magánszemélyeknek, illetve gazdasági szervezeteknek szóló banki megtakarítási forma. Az igénylő számára a bank egy számlát nyit, melyre éves kamatot hirdet meg. A számlabetétek két fő fajtája a határidős, lekötött betétszámla illetve a takarékszámla. A határidős betétszámla előre meghatározott időtartamra szóló megtakarítás előre meghatározott összeg erejéig, a takarékszámlának viszont nincs lejárata, vagyis nem határozott futamidőre szól, a számla tulajdonosa bármikor rendelkezhet pénzeszközei felett, és a betét összege is szabadon változtatható.

Bankszámlaszám: Minden bankszámlához tartozik egy egyedi azonosító szám, mely a számla (ügyfél), és a bank beazonosítására szolgál. Lakossági folyószámla esetén bankszámlaszámnak, pénzforgalmi számla esetén pénzforgalmi jelzőszámnak hívják. 16 vagy 24 karakter hosszúságú.

Bankszámlaszerződés: Banki alapszerződés típus. A bankszámlaszerződéssel a bank arra vállal kötelezettséget, hogy a vele szerződő ügyfél (számlatulajdonos) rendelkezésre álló pénzeszközeit kezeli és nyilvántartja, azok terhére kifizetési és átutalási megbízásokat végez a számlatulajdonos felhatalmazása alapján, értesíti a számlatulajdonost a jóváírásokról, terhelésekről és a számla egyenlegéről.

Bankszövetség: A Magyar Bankszövetség a bankok érdekeit képviselő szervezet, amely tevékenységét saját alapszabálya szerint végzi. A tagság önkéntes. A szövetség részt vesz a bankszektorral kapcsolatos törvények és egyéb jogszabályok tervezeteinek előkészítésében, és lehetőséget biztosít arra, hogy a tagok közös álláspontot alakítsanak ki különböző felvetésekkel kapcsolatban. A Bankszövetség aktívan támogatja a közös piaci infrastruktúra (mint pl. a Betétbiztosítási Alap, a Hitelgarancia Rt, a kötelező hitelinformációs rendszer) kialakítását. A Bankszövetség 1991-ben mint levelező tag csatlakozott az EU Bankszövetségéhez (Banking Federation of the EU), majd 1998-ban társult tagi státuszt kapott.

Banktitok: Minden olyan, az egyes ügyfelekről a pénzintézet rendelkezésére álló adat, amely az ügyfél személyére, adataira, vagyoni helyzetére, gazdálkodására, valamint a pénzintézet által vezetett számlájára, forgalmára, továbbá a pénzintézettel kötött szerződésére vonatkozik. A jogszabály részletesen tartalmazza, hogy meddig és kit terhel a banktitok megtartásának a kötelezettsége. Banktitoknak minősülő tény, vagy adat akkor adható ki, ha az ügyfél vagy annak törvényes képviselője azt kéri, vagy arra felhatalmazza a pénzintézetet. Jogszabály ad felmentést a banktitok megtartási kötelezettsége alól. Ezekről a szervezetekről, amelyek információkat kérhetnek és kaphatnak a banktitoknak minősülő adatokról, a jogszabály kizárólagos jellegű tételes felsorolást ad. A hpt. is tartalmazza az üzleti titok fogalmát, amely szerint annak minősül valamennyi, a gazdasági tevékenységhez kapcsolódó olyan tény, információ, megoldás vagy adat, amelynek titokban és birtokban maradásához a pénzügyi intézménynek méltányolható érdeke fűződik, és amelyet a pénzügyi intézmény üzleti titokká minősített, illetve amelynek a titokban tartása érdekében a pénzügyi intézmény a szükséges intézkedéseket megtette. Az 1994 elején elfogadott, a pénzmosás megelőzéséről szóló törvény értelmében a pénzügyi szolgáltató szervezet (amelyen a bankokon kívüli brókercégeket, a biztosítási szaktanácsadókat stb. kell érteni) 2 millió forint feletti készpénzügyletekre kizárólag olyan ügyféltől fogadhat el megbízást, aki az azonosító okmányait bemutatja. Ha azonban pénzmosásra utaló adat vagy körülmény merül fel, összeghatárra tekintet nélkül azonosítani kell az ügyfelet és értesíteni a rendőrséget. A kézikönyv megjelenésekor néhány jelentős jogszabályi változás várható a pénzmosásra megelőzésére tárgyában. Ezek a változások a következő, már módosított kiadványunkban jelennek majd meg.

Befektetéshez kötött életbiztosítás: Az életbiztosítások egyik legmodernebb formája, egy vegyes biztosítás által nyújtott szolgáltatásokat ötvözi egy befektetési alap által kínálta lehetőségekkel. A konstrukció lényege, hogy a szerződő által befizetett díjakat - egyszeri díj fizetése esetén díjat - a biztosító által felkínált és a szerződő által kiválasztott befektetési alapokban helyezik el, így a lejáratkori kifizetés mértékét ezen alapok hozama határozza meg. A szerződő a tartam során igény szerint átirányíthatja megtakarítását a felkínált alapok között. Mivel a befektetési döntéseket a szerződő hozza meg, így az ezzel járó pénzügyi kockázatot is neki kell vállalnia. A befektetéshez kötött életbiztosítások esetében éppen ezért nincs hagyományos értelemben vett garantált hozam, általában csak a haláleseti kifizetésre határoznak meg minimális szolgáltatási összeget.

Befektetési jegy: Nyilvánosan vagy zárt körben kibocsátott értékpapír, amelyet az alapkezelő bocsát ki befektetési alap kialakítása céljából.

Befektető védelmi alap: Befektető Védelmi Alapot egyik feladata, hogy a befagyott követelések miatt kártalanításra jogosult befektetőknek személyenként és befektetőnként, összevontan legfeljebb hat millió forintig kártalanítást fizessen.

Betét: A betétek a pénzintézeteknél számlán, vagy szerződés alapján elhelyezett pénzek, melyekre a hitelintézet kamatot ír jóvá, amit az elhelyezett összeggel együtt, a szerződés feltételei szerint köteles visszafizetni. A legismertebb betéttípusok: bankszámlabetét, felmondásos betét, lekötött betét, takarékbetét, különböző előtakarékossági konstrukciók, illetve nyereménybetétek. A legismertebb betét jellegű okiratok: betétjegy, kamatozó jegy, pénztárjegy, takarékjegy, értékjegy, letéti jegy, takaréklevél, banki kötvény (lásd banki forrásgyűjtő papírok).

Betét feltörés: Betét feltörésnek nevezzük azt az eseményt, amikor egy ügyfél korábban lekötött betétének terhére az előre meghatározott futamidő lejárta előtt pénzt kíván felvenni. A pénzintézetek ilyen esetben általában csökkentett mértékű - gyakran 0 százalékos - kamatot írnak jóvá a betét után. Egyes termékeknél részleges felmondás, illetve előre meghatározott minimális felmondási idő betartása esetén a bank kedvezőbb feltételekkel fizet kamatot.

Betét újra lekötése: A futamidő lejáratakor a betét azonos futamidőre történő, aktuális kamatfeltételekkel való lekötése. Egyes bankok a betétet lekötő személyek számára felajánlják az automatikus újralekötés lehetőségét. Ennek előnye, hogy amennyiben a tulajdonosnak pillanatnyilag nincs szüksége a felszabaduló összegre, a betét megszakítás nélkül kedvezőbb feltételekkel kamatozik továbbra is.

Betétszámla: Olyan folyószámlához kapcsolódó betétek, melyek a lekötés nélküliség és a viszonylag magas kamat előnyeit egyesítik. Általában meghatározott nagyságú összeg felett, meghatározott mennyiségű és/vagy összegű banki művelet végzésénél kevesebb tranzakció esetén a bankok magasabb kamatot fizetnek a lekötetlen egyenlegre.

Csoportos átutalás: Vállalatok által igénybe vehető átutalás típus, mely során nagy mennyiségű jogosultnak történik egyszerre utalás. A vállalkozások dolgozóinak bankszámlájára fizetett munkabér átutalása jellemzően csoportos átutalás.

Csoportos beszedés: Egyszerre nagy mennyiségű kötelezettől az esedékes tartozási összegek beszedése. (Például közüzemi és állandó megbízás másik oldalának teljesítése, a jogosult telefon-, víz-, gázszolgáltató részéről.)

Dematerizált befektetési jegy: A befektetési jegynek nincs kinyomtatott változata, csak számítógépes jelként létezik. A "papírokat" értékpapírszámlán tartják nyilván, így nem veszhetnek el, illetve nem lophatják el őket.

Dematerizált értékpapír: Fizikailag nem, csak értékpapírszámlákon, digitális jelként létező értékpapír.

Depokamat: Az MNB kéthetes, a bankok számára jegyzett betéti kamatának elnevezése.

Devizaszámla: Olyan bankszámla, amelyet a hitelintézet nem forintban, hanem konvertibilis külföldi pénznemben vezet. A pénzforgalom deviza alapon bonyolódik, a számlán deviza összegek helyezhetőek el, és a nyilvántartás is devizában történik.

Dolgozói részvény: A munkavállalóknak ingyen, vagy kedvezményesen juttatott részvények, melyeket kizárólag dolgozók, vagy volt dolgozók birtokolhatnak. Max. a jegyzett tőke 15 százalékáig bocsátható ki.

Dombornyomott kártya: Ezeket a kártyákat kézi lehúzógéppel (ún. imprinterrel) ellátott helyeken is lehet felhasználni. A tranzakciós bizonylatra a kártya adatai önátírós papír vagy indigó segítségével kerülnek rá, ezért van szükség arra, hogy a bankkártyán található adatok kiemelkedjenek a kártya síkjából. Mivel dombornyomásos kártyával való fizetés esetén csak ritkán (előre meghatározott limit felett) történik telefonos engedélykérés a banktól, így nagyobb a fedezetlenség kockázata. A bankok az ilyen kártyáknál ezért általában jövedelmigazolást vagy óvadékot igényelnek az ügyféltől. Az offline kártyák nagy többsége online tranzakcióban is felhasználható.

Értékpapír: Az értékpapír olyan, általában forgalomképes, okiratba foglalt szerződés, amelyben az értékpapír kibocsátója az értékpapír tulajdonosával, illetve bemutatójával szemben kötelezettséget vállal pénzkövetelés teljesítésére, tagsági jogok, vagy a kibocsátó befektetési tevékenységének a hozamából történő részesedés biztosítására. Az értékpapírok széles köre van forgalomban: állampapírok (mint pl. a három, hat és tizenkét hónapos lejáratú kincstárjegyek, a kettő, három, öt és hét éves lejáratú államkötvények), vállalatok, önkormányzatok kötvényei, részvényei, befektetési jegyek, jelzáloglevelek stb. Az értékpapírok különböző szempontok szerint csoportosíthatók. Az értékpapírok átruházhatók (forgathatók), a bennük foglalt jogok a mindenkori tulajdonost illetik meg.

Értékpapír számla: Olyan, mint egy bankszámla, csak éppen pénz helyett értékpapírokat tartanak rajta nyilván.

Garantált hozam: Az életbiztosítások esetében használt fogalom. Az a hozam, amelynek a biztosított részére történő jóváírását a biztosító befektetései hozamától függetlenül garantálja.

Hirdetmény: A banki termékekre vonatkozó, a bank üzleti helyiségeiben kifüggesztett tájékoztató, mely a kamatok, díjak, jutalékok , költségek és más szerződéses elemeket tartalmazza.

Hozam: Befektetésenként számított megtérülési mutató, amely a befektetett tőkéből származó netto (adózott) nyereség/veszteség eredeti összeghez viszonyított százalékos értéke.

Hozamgarancia: Az a minimális hozam, melyet egyes alapkezelők és vagyonkezelők vállalnak a befektetőkkel szemben. Ha az alap által ténylegesen elért hozam ennél alacsonyabb, a jegytulajdonos akkor is jogosult a garanciában feltüntetett hozamra.

Kamat: A kamat a pénz ára, amelyet a pénz használója azért fizet, mert a pénzt a tulajdonos helyett ő hasznosítja.

Készpénzfelvételi limit: A bank a visszaélések kockázatának csökkentése érdekében meghatározhatja, hogy az ügyfél egy adott időtartamon, általában egy napon belül hány alkalommal, illetve mekkora összegű pénzt vehet fel.

Kincstári takarékjegy: A Kincstári Takarékjegy 1, illetve 2 éves futamidővel kerül forgalomba. Ennek megfelelően az egyéves futamidejű Kincstári Takarékjegy I. kincstárjegynek, míg a kétéves lejáratú Kincstári Takarékjegy II. államkötvénynek minősül. Fix, lépcsős kamatozású értékpapír, amelynek birtokosát visszaváltáskor a vásárlás napjától eltelt idő függvényében meghatározott mértékű kamat illeti meg. Jelenleg három hónapon belüli visszaváltás esetén nem fizet kamatot, ezen túl azonban a 12. hónapig havonta (a kétéves futamidejű Kincstári Takarékjegy II. elnevezésű államkötvénynél a második évben csak két alkalommal, a 13. és 19. hónapban) növekszik az éves kamat mértéke, amely maximumát a futamidő végén éri el. Az így növekvő kamatok a visszaváltásig eltelt idő egészére vonatkoznak, visszaváltáskor a befektetőt az érvényes kamat egész hónapokra jutó időarányos része illeti meg, illetve a törlesztés is ekkor történik. Az egyes visszaváltási időkre előre meghatározott, fix kamat nagyságát a vásárlás napján érvényben levő hirdetmény határozza meg. A Kincstári Takarékjegy bemutatóra szóló, átruházható értékpapír, amelyet kizárólag devizabelföldi magánszemélyek vásárolhatnak meg, és ruházhatnak át egymás között. Kizárólag kinyomtatott formában léteznek, 10, 50, 100, 500 ezer és 1 millió forintos címletekben kaphatók a Magyar Posta valamennyi fiókjában.

Kincstárjegy: Az állam rövid távú (3, 6, és 12 hónapos futamidő) finanszírozására kibocsátott értékpapír, két fajtája a diszkont és a kamatozó kincstárjegy. Az utóbbi kifejezetten a lakossági megtakarításokat megcélzó költségvetési forrás.

Kötvény: Hitelviszonyt megtestesítõ, egy évnél hosszabb futamidejű értékpapír. Lehet fix, vagy változó kamatozású, névre, vagy bemutatóra szóló.

Látra szóló betét: A legalacsonyabb kamatozású betéti típus, a betét tulajdonosa szabadon rendelkezhet számlaösszege felett.

Lekötött betét: Az ügyfél a szerződésben meghatározott időtartamra kölcsönadja megtakarítását a banknak, amely után az a lekötött összegtől és a futamidőtől függően kamatot fizet. A betéttípusok közül a lekötött betétek kamata a legmagasabb, lényegesen meghaladja a látraszóló betétek, illetve felmondásos betétek kamatát. A magasabb kamat ára, hogy a lekötött betéteket nem, vagy csak a kamat teljes vagy jelentős részének elvesztése árán lehet felmondani.

Lépcsős kamatozású konstrukció: Az ilyen kamatozású értékpapír-konstrukciók esetében a kibocsátó a futamidőt több időszakra osztja fel. Az egyes időszakokra a futamidő előrehaladtával általában növekvő mértékű kamatszintet határoz meg, ami a teljes eltelt futamidőre vonatkozik, és amit a befektető akkor kaphat meg, ha papírját az adott időszakban váltja vissza. Így a befektető attól függően kap kamatot, hogy a futamidő kezdetétől mennyi ideig tartja meg papírját. Lépcsősen emelkedő kamatozás esetén a befektető a papír minél hosszabb ideig (azaz lejáratig) történő megtartásában érdekelt (Kincstári Takarékjegy I-II, Kincstári Takarékkötvény).

Nettó hozam: A bruttó hozamból a különböző költségek, jutalékok levonása után megmaradt hozam.

Portfólió: Pénzügyi termékek befektetési céllal, valamilyen előre eldöntött rendszer szerinti csoportosítása egyének vagy intézmények által. Pl. egy amerikai részvényportfólió amerikai részvényekből álló befektetések egy csoportját jelenti. A portfolió kezelése során a meglévő befektetések eladásával, illetve újak vásárlásával próbálunk megfelelő eredményt elérni.

Részvény: A részvény olyan értékpapír, amely a társasági tőke meghatározott névértékének a megfelelő hányadát testesíti meg. A részvény megvásárlásával a tulajdonos a pénzét névlegesen a társaság rendelkezésére bocsátotta, részt vállalva ez által a társaság tevékenységében rejlő kockázatokból, illetve gazdálkodásának eredményeiből (osztalék). Osztalékra, közgyűlésen való részvételre, végelszámolásban (felszámolásban) pénzre, stb. jogosít. Lehet névre, és bemutatóra szóló. Speciális fajták: elsőbbségi (osztalék, szavazati, stb.), dolgozói, kamatozó.

Számlakivonat: A bank a számla egyenlegéről folyamatos nyilvántartást köteles vezetni. A számla egyenlegéről minden művelet után összegzést végez, amelyet számlakivonatnak neveznek, és ami az egyenleget, illetve a műveleteket tartalmazza.

Számlavezetés: A számlára vonatkozó ügyfélkérelmek, műveletek végrehajtásának átfogó neve. Létezik terhelés (számlaegyenleg csökkentő művelet), jóváírás (számlaegyenleg növelő művelet), és egyéb művelet. A számlavezetés során a bank az ügyfél számlán lévő pénzét használhatja.

Visszavásárlási jutalék: Az a jutalék, mely a befektetőt terheli, ha el akarja adni nyílt végű befektetési jegyeit. Százalékos formában, pénzösszegben vagy a kettő kombinációjaként határozzák meg. Érdemes figyelni a részvényalapoknál alkalmazott büntető jutalékra, illetve az olyan "kedvezményekre", melyekhez például akkor juthatunk, ha a visszaváltott jegyekből felszabadult pénzt nem vesszük fel, hanem egy másik alapba fektetjük.