Jogi ügyek, rendőrség, biztosítás, bíróság? Ne hagyja hogy átverjék vagy félrevezessék!

Az öröklési illeték tárgya a haláleset folytán történt vagyonszerzés. Az adótárgy az örökség, a hagyomány, valamint a halál esetére szóló ajándékozás.

Öröklési illetéket annak kell fizetnie, aki az örökhagyó után örököl, illetve aki hagyományban részesül.

Az öröklési illetéket csak annak kell fizetnie, aki a hagyatéki vagyonból valóban részesedik. Az öröklésről történő ingyenes lemondás, és az örökség (hagyomány) visszautasítása esetében öröklési illetéket nem kell fizetni.

Ugyancsak nem kell illetéket fizetnie annak az örökösnek, aki a hagyatéki tárgyalás során más örökös javára ingyenesen átengedte az örökséget, vagy hagyatéki osztályos egyezség keretében örökrészét engedte át ingyenesen. Az átengedett vagyonrész után az azt átvevő örököstársat terheli az öröklési illeték megfizetésének kötelezettsége.

Az öröklési illeték mértékében jelentős különbségek vannak attól függően, hogy az örökös milyen rokonsági fokban van az örökhagyóval, továbbá az illeték mértéke lényegesen kedvezőbb abban az esetben ha lakástulajdonról van szó.

Azt, hogy az örökös az illeték mértéke szempontjából melyik csoportba tartozik, az örökhagyó halálának időpontjában fennálló állapot szerint kell megállapítani.

Az illeték mértéke az I. csoportban:

Ide tartozik az örökhagyó:

1. gyermeke (örökbe fogadott, mostoha és nevelt)
2. házastársa
3. szülője (az örökbe fogadó, a mostoha és nevelő)
4. a háztartásban eltartott szülő nélküli unoka

Az illeték általános mértéke:

18 millió forintig 11%
18 millió forint feletti rész után 35 millió forintig 15 %
35 millió forint feletti rész után 21 %

Lakástulajdon-szerzés esetén az illeték mértéke:

18 millió forintig 2,5 %
18 millió forint feletti rész után 35 millió forintig 6 %
35 millió forint feletti rész után 11 %

FONTOS: 2009. január 1-jétől mentes az illeték alól az e csoportba tartozó örökös által megszerzett örökrész tiszta értékéből 20 millió forint. A mentesség alkalmazása során az örökös által megszerzett lakástulajdon vagy lakáshoz kapcsolódó vagyoni értékű jog után megállapított illetékalapot kell csökkenteni. Amennyiben az örökös által megszerzett lakás (vagy az ahhoz kapcsolódó vagyoni értékű jog) tiszta értéke a 20 millió forintot nem éri el, a 20 millió forintból a lakás tiszta értékének levonásával fennmaradó összeg erejéig az általános mértékű öröklési illeték alá eső vagyontárgyak mentesülnek az illeték alól.

Az illeték mértéke az II. csoportban:

Ide tartozik az örökhagyó:

1. I.csoportba nem tartozó unokája
2. nagyszülője, testvére

Az illeték általános mértéke a II. csoportban:

18 millió forintig 15%
18 millió forint feletti rész után 35 millió forintig 21 %
35 millió forint feletti rész után 30 %

Lakástulajdon-szerzés esetén az illeték mértéke II csoportban:

18 millió forintig 6 %
18 millió forint feletti rész után 35 millió forintig 8 %
35 millió forint feletti rész után 15 %

Az illeték mértéke a III. csoportban:

Ide tartozik minden olyan örökös aki sem az I. sem a II. csoportban nem szerepel.

Az illeték általános mértéke a III. csoportban:

18 millió forintig 21%
18 millió forint feletti rész után 35 millió forintig 30 %
35 millió forint feletti rész után 40 %

Lakástulajdon-szerzés esetén az illeték mértéke III. csoportban:

18 millió forintig 8 %
18 millió forint feletti rész után 35 millió forintig 12 %
35 millió forint feletti rész után 21 %

Az öröklési illetéket kiszabás alapján, pénzben kell megfizetni. A kiszabás fizetési meghagyásban történik. A fizetési meghagyás olyan határozat, amely többek között tartalmazza a kiszabott illeték összegének megállapításánál figyelembe vett adatokat és az alkalmazott jogszabályokat is.

A fizetési meghagyás alapján fizetendő öröklési illeték a határozat jogerőre emelkedését követő napon válik esedékessé. A megállapított illeték a fizetési meghagyás jogerőre emelkedésének napját követő 15 napon belül késedelmipótlék-mentesen fizethető meg. A fizetési meghagyás hosszabb határidőt is megállapíthat.

A kiskorú örökös az öröklési (és az ingatlan-nyilvántartási eljárási illetéket) a nagykorúvá válásától számított két évig késedelmipótlék-mentesen fizetheti meg.

Az öröklési illeték meg nem fizetésének jogkövetkezménye mulasztási bírság, illetve késedelmi pótlék lehet.

Mit jelent a mulasztási bírság?

Az öröklési illeték fizetésére kötelezett személy terhére, ha a vagyonszerzésével kapcsolatos bejelentési kötelezettségét elmulasztja, illetve azt késedelmesen vagy hiányosan teljesíti, a fizetendő illetéken felül az adózás rendjéről szóló törvényben meghatározott mértékű mulasztási bírságot állapítanak meg. A mulasztási bírság összege magánszemély esetében 100 ezer forintig, egyéb örökösöknél 200 ezer forintig terjedhet . Ha mulasztási bírságot szabtak ki, annak megfizetését vagy meg nem fizetését a hatóság folyamatosan ellenőrzi. Ha valaki a bírságot nem fizeti be, és mulasztását nem tudja kimenteni, új határidőt tűz ki a hatóság, de már kétszeres bírságra.

Mit jelent a késedelmi pótlék?

A fizetési meghagyásban megállapított határidőig meg nem fizetett illeték után késedelmi pótlékot kell fizetni. A késedelmi pótlék mértéke minden naptári nap után a felszámítás időpontjában érvényes jegybanki alapkamat kétszeresének 365-öd része. Nem kell késedelmi pótlékot fizetni arra az időszakra, amelyre a kötelezett a késedelmét igazolta, de igazolásnak csak akkor van helye, ha azt elháríthatatlan külső ok idézte elő .