Jogi ügyek, rendőrség, biztosítás, bíróság? Ne hagyja hogy átverjék vagy félrevezessék!

Mi az óvadék (büntetőeljárásban)?

Az óvadék a bíróság által meghatározott összeg, amely a terheltnek az eljárási cselekményeken való jelenlétét biztosítja.

Az óvadék intézményét a Büntetőeljárásról szóló törvény szabályozza. Óvadékot letenni meghatározott feltételek esetén a terhelten kívül bárki letehet. Amennyiben az óvadékot a bíróság jóváhagyta és azt kifizették a terheltet szabadon kell bocsájtani. Ugyanezen törvény rendelkezik az óvadék visszafizetéséről is, ahogy azt is kimondja kinek kell visszafizetni. E tekintetben a legfelsőbb bíróságnak született egy jogegységi határozata / 2/2009.BJE. / amely a 2006-os jogszabályváltozással kapcsolatosan tisztába teszi, hogy kinek is jár vissza az óvadék.

A terhelt helyett más által 2006. július hó 1. napját megelőzően felajánlott és letett óvadékot, a korábbi eljárásjogi rendelkezéseknek megfelelően változatlanul a letevőnek - és nem a terheltnek - kell visszaadni, ha ennek feltételei fennállnak.

A 2006. július 1-jétől módosult Be. 148. §-a (2) bekezdése viszont úgy rendelkezik, hogy az óvadék összegét - ha ennek feltételei fennállanak - mindig a terheltnek kell visszaadni.

Ki kérheti az óvadék kiszabását?

A terhelt vagy a védő az előzetes letartóztatásról döntésre jogosult bíróságnál indítványozhatja.

Mi alapján döntenek az óvadék összegéről?

A terhelt személyi körülményeire és vagyoni helyzetére is figyelemmel állapítja meg.

Milyen módon kell az óvadékot letenni?

A jogerősen megállapított óvadékot a bíróságon készpénzben kell letenni, vagy annak letételét külön jogszabályban meghatározott módon kell igazolni.

Mikor nem jár vissza az óvadék?

1. Ha a terhelt az eljárási cselekményen idézés ellenére nem jelent meg, és elmaradását előzetesen alapos okkal nem mentette ki, vagy az akadály megszűnése után nyomban alapos okkal nem igazolta.

2. Szabadságvesztés kiszabása esetén ha a terhelt a büntetés letöltését nem kezdi meg.