Jogi ügyek, rendőrség, biztosítás, bíróság? Ne hagyja hogy átverjék vagy félrevezessék!

A teljes körű ellátás keretében ezek az intézmények

a napi legalább háromszori étkeztetést;
a szükség szerint ruházattal, illetve textíliával való ellátást;
a mentális gondozást;
az egészségügyi ellátást; valamint
a lakhatás biztosítják

azok részére, akik az ellátásukról más módon nem tudnak gondoskodni .

Az ápolás és a gondozás mellett az ellátást igénybevevők számára szükség szerint foglalkoztatást és egyéb habilitációs, rehabilitációs jellegű ellátást is biztosítanak.

A "szociális otthon"-ok működését az állam és az önkormányzatok biztosítják. Bár a "szociális otthon"-ok alatt elsősorban az idősek otthonát értjük, az ápolást, gondozást nyújtó intézményeket csak úgy lehet kialakítani, hogy a rászorulók állapotának és helyzetének megfelelő szakosított ellátást nyújtsanak .

E fontos alapelvre tekintettel a rászorulók ápolására és gondozására az alábbi intézményekben kerülhet sor:

idősek otthonában;
pszichiátriai betegek otthonában;
szenvedélybetegek otthonában;
fogyatékos személyek otthonában; valamint
hajléktalanok otthonában.

Az idősek otthona

Az idősek otthonában a napi 4 órát meghaladó gondozási szükségletű, de rendszeres fekvő-beteg-gyógyintézeti kezelést nem igénylő, a nyugdíjkorhatárt betöltött személyeket (a továbbiakban: időskorúakat) ápolják és gondozzák.

Az időskorúakon kívül felvehető és ellátásban részesíthető az a 18. életévét betöltött, napi 4 órát meghaladó gondozási szükségletű személy is, aki betegsége miatt nem tud önmagáról gondoskodni.

A felvételnek azonban minden esetben kizáró oka az, ha az illető pszichiátriai vagy szenvedélybetegségben szenved, mert ez esetben ellátásáról állapotának megfelelően más intézményben, elkülönítetten kell gondoskodni.

Mindkét ellátotti kör esetén a gondozottal együtt (az ellátási szükséglet hiányában is) felvehető az idősek otthonában az a házastárs, élettárs, testér, illetve a fogyatékos személy közeli hozzátartozója is, aki az ellátás igénylésekor legalább egy éve együtt élt a gondozottal.
A fogyatékos személyek otthona

A fogyatékkal élők otthonába az a fogyatékos vehető fel, akinek oktatására, képzésére, foglalkoztatására valamint gondozására csak intézményi keretek között van lehetőség.

Az ilyen otthonoknak 3 típusa van.

I. A látásfogyatékosok otthonában, olyan látássérülteket helyeznek el,

akik önmagukról más körülmények között nem képesek gondoskodni; és
olyan további szolgáltatásokat is igényelnek (különösen oktatásuk és képzésük terén), amelyek más szervezeti keretek között nem biztosíthatók vagy aránytalanul nagyobb költséggel járnának.

II. A mozgáskorlátozottak otthonában, olyanok ellátását biztosítják,

akiknek a mozgáskorlátozottságát az öregségi nyugdíjkorhatár betöltését megelőzően állapították meg;
állapotuk gyógyintézeti kezelést nem igényel; valamint
rehabilitációs intézményi ellátásban nem részesíthetők.

III. Az értelmi fogyatékosok otthonában a középsúlyos vagy súlyos értelmi fogyatékos valamint értelmi és más fogyatékosságban szenvedő, állandó és folyamatos ápolást igénylő személyek ápolása és gondozása történik.

A fogyatékkal élők otthonának kialakításkor arra is figyelemmel kell lenni, hogy elkülönítetten kell megszervezni a kiskorúak és a felnőttek, valamint az enyhe értelmi fogyatékos személyek, a középsúlyos illetve súlyos értelmi fogyatékos személyek ellátását.

A fogyatékos gyermekek esetében az ápolással, gondozással párhuzamosan biztosítani kell

a korai fejlesztést és gondozást,
ötéves kortól a fejlesztő felkészítést, valamint
az iskolai tanulmányok folytatásának segítését is.

A nagykorú fogyatékosok számára - intézményi ellátásuk során - állapotuknak megfelelő önállóságot és döntési lehetőséget kell biztosítani. Továbbá gondoskodni kell a fogyatékosságuknak megfelelő, szinten tartó, képességfejlesztő, munkajellegű foglalkoztatásról, illetve sport- és szabadidős tevékenység végzésének lehetőségéről is.
A pszichiátriai betegek otthona

A pszichiátriai betegek otthonába az a krónikus pszichiátriai beteg vehető fel,

akinek állapota az ellátás igénylésének időpontjában nem veszélyeztető;
akut gyógyintézeti kezelést nem igényel; és
egészségi állapota, valamint szociális helyzete miatt önmaga ellátására segítséggel sem képes.

A pszichiátriai betegek otthonába történő felvételhez

a területileg illetékes pszichiátriai gondozó szakorvosának, illetve
amennyiben az ellátás igénylésének időpontjában az igénylő kórházi kezelésben részesül, akkor a fekvőbeteg gyógyintézet pszichiátriai osztálya vezetőjének

az intézményi felvételt megelőző, három hónapnál nem régebbi szakvéleménye szükséges.

Azt az igénylőt, akinek a kezelőorvos által meghatározott alapbetegsége

időskori vagy egyéb szellemi leépülés, vagy
súlyos antiszociális, közösségi együttélésre képtelen személyiségzavar, vagy
szenvedélybetegség,

csak abban az esetben lehet felvenni a pszichiátriai betegek otthonába, ha az intézmény ezen alapbetegségével összefüggésben is tud számára szolgáltatást nyújtani.
Szenvedélybetegek otthona

A szenvedélybetegek otthonában olyan

kábítószert használó;
gyógyszert kóros mértékben fogyasztó; valamint
egyéb hasonló függőséget okozó anyaggal (szerrel) visszaélők gondozását végzik, akik önálló életvitelre időlegesen nem képesek, de gyógyintézeti kezelést nem igényelnek.

Az ilyen személyek ápolása, gondozása szomatikus (testi) és mentális (szellemi, lelki) állapotot stabilizáló illetve javító kezeléssel érhető el.

Az itt történő elhelyezéshez szintén a szakorvos szakvéleménye szükséges.
A hajléktalanok otthona

A hajléktalanok otthonában olyan hajléktalanok gondozását biztosítják, akiknek ellátása átmeneti szálláshelyen, rehabilitációs intézményben nem biztosítható és koruk, egészségi állapotuk miatt tartós ápolást, gondozást igényelnek.

Itt a szolgáltatást igénybe vevők speciális mentálhigiénés ellátásáról is gondoskodni kell, különös tekintettel a hajléktalan életmódból adódó sajátosságokra.

A hajléktalanok otthonában biztosított egészségügyi ellátásnak ki kell terjednie

az ellátott személy rendszeres gyógyító, megelőző és higiénés felügyeletére,
a szakorvosi ellátás megszervezésére,
az ápolásra,
az egészségügyi rehabilitációra és
szükség esetén a kórházi ellátás megszervezésére.

Milyen módon lehet igénybe venni az ápolást, gondozást nyújtó szakosított ellátásokat?

A személyes gondoskodás keretébe tartozó ápolást, gondozást nyújtó intézményi ellátások igénybevétele mindig önkéntes. Az intézményi elhelyezést csak az ellátást igénylő, illetve törvényes képviselője kérelmezheti, indítványozhatja.

A kérelmet az adott létesítményben rendszeresített formanyomtatványon, az intézmény vezetőjéhez kell benyújtani. A kérelemhez mellékelni kell a jövedelemnyilatkozatot és minden olyan adatot, nyilatkozatot, amely az ellátáshoz szükséges. Az önkormányzat - eltérő törvényi rendelkezés hiányában - rendeletben határozza meg

az önkormányzat által biztosított személyes gondoskodás formáit,
az ellátás igénybevételére irányuló kérelem benyújtásának formáit,
az ellátás megszűnésének eseteit, módját.

Az ellátás igénybe vételének feltételeiről már a kérelem benyújtásakor tájékoztatni kell a kérelmezőt. Az elbírálásról, az ellátás igénybevételének lehetőségéről az intézményvezető írásban tájékoztatja a kérelmezőket.

Az idősotthoni ellátásra irányuló kérelem alapján az intézmény vezetője elvégzi az ellátást igénylő gondozási szükségletének vizsgálatát, mely során azt kell vizsgálnia, hogy az ellátást igénybe vevő napi gondozási szükséglete meghaladja-e a napi 4 órát. Amennyiben a gondozási szükséglet nem haladja meg a napi 4 órát, és az igénylő egyéb körülményei sem indokolják az idősotthoni elhelyezést, az intézmény vezetőjének tájékoztatást kell nyújtania a házi segítségnyújtás igénybevételének lehetőségéről.

Abban az esetben, ha az idősotthoni ellátást igénylő személy egészségi állapota vagy személyes körülményei az ellátás halaszthatatlan biztosítását teszik szükségessé, az ellátás az intézményvezető döntése alapján határozott időre, de legfeljebb három hónapra - a gondozási szükséglet vizsgálata nélkül - biztosítható.

Az intézménybe történő felvételkor az intézmény köteles további tájékoztatást adni a jogosult és hozzátartozója számára

az intézményben biztosított ellátás tartalmáról és feltételeiről;
az intézmény által vezetett nyilvántartásokról;
a jogosult és hozzátartozói közötti kapcsolattartás, különösen a látogatás, a távozás és a visszatérés rendjéről;
panaszjoguk gyakorlásának módjáról;
az intézményi jogviszony megszűnésének eseteiről;
az intézmény házirendjéről;
a fizetendő térítési díjról, teljesítési feltételeiről, továbbá a mulasztás következményeiről; valamint
a jogosult jogait és érdekeit képviselő társadalmi szervezetekről.

A tájékoztatást követően a jogosult és hozzátartozója köteles nyilatkozni arról, hogy

a tájékoztatásban foglaltakat tudomásul veszi, valamint tiszteletben tartja;
adatokat szolgáltat az intézményben a szociális igazgatásról és a szociális ellátásokról szóló törvény alapján vezetett nyilvántartásokhoz;
a szociális ellátásra való jogosultság feltételeiben, valamint jogosult, és a közeli hozzátartozója személyazonosító adataiban beállott változásokat haladéktalanul közli az intézmény vezetőjével.

Mennyi térítési díjat kell fizetni a szolgáltatást nyújtó intézményekben?

A szociális otthonok által nyújtott ellátásokért térítési díjat kell fizetni.

A térítési díjat

az ellátást igénybe vevő jogosult, vagy
a jogosultnak az a
házastársa,
élettársa,
egyenesági rokona,
örökbe fogadott gyermeke,
örökbe fogadó szülője,
akinek családjában az egy főre jutó jövedelem a tartási kötelezettség teljesítése mellett meghaladja az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének kétszeresét;
a jogosult tartását szerződésben vállaló személy, illetve
a jogosult tartására a bíróság által kötelezett személy

köteles megfizetni.

Ingyenes ellátásban részesítik azokat a jogosultakat, akik

jövedelemmel nem rendelkeznek, és a térítési díj alapjául szolgáló készpénz vagy ingatlan vagyonuk, valamint tartásra, gondozásra köteles és képes hozzátartozójuk sincs.

A fizetendő térítési díjat az intézményvezető (önkormányzati fenntartású intézmény esetén az önkormányzat) a jegyző jövedelem-igazolása alapján állapítja meg konkrét összegben, és arról még az ellátás igénybevétele előtt írásban kell az igénylőt tájékoztatni. A havi térítési díj nem lehet több az ellátott havi jövedelmének 80%-ánál.

Amennyiben a térítési díjat az arra kötelezett nem fizeti meg, a vagyonon - a törvényben meghatározott keretek között - jelzálogjog létesíthető.

Forrás: https://magyarorszag.hu/