Jogi ügyek, rendőrség, biztosítás, bíróság? Ne hagyja hogy átverjék vagy félrevezessék!

Bárkivel el?fordulhat, hogy b?ncselekmény szem vagy akár fültanúja lesz. Az átlagemberek szeretik elkerülni azt, hogy tanúskodniuk kelljen. Valahol meg is lehet érteni ezt a hozzáállást mert a rend?rségi kihallgatás során sem biztos, hogy úgy emlékszik az ember ahogy azt ott a helyszínen látta. Nem beszélve, hogy az évek múlva megtartandó bírósági tárgyaláson pedig már pláne homályos lehet az emlékezet. Ez pedig kellemetlen szituációkat eredményez, hisz a véd?ügyvéd minden tudásával azon lesz, hogy a korábban és akkor megtett tanúvallomás között ellentétet, ellentmondást fedezzen fel. Nem árt ha tisztában vagyunk azzal, hogy tanúként milyen jogaink és kötelezettségeink vannak.

Ki lehet tanú?

Tanúként az hallgatható ki, akinek bizonyítandó tényr?l tudomása lehet. Akit tanúként megidéztek, ha a törvény kivételt nem tesz, köteles vallomást tenni. A tanú kérelmére a megjelenésével felmerült költséget a külön jogszabályban meghatározott mértékben az eljáró bíróság, ügyész vagy nyomozó hatóság megállapítja, és megtéríti. Erre a tanút az idézésben, valamint a kihallgatásának befejezésekor figyelmeztetni kell. A tanú érdekében meghatalmazott ügyvéd járhat el, ha a tanú a jogairól való felvilágosítás céljából ezt szükségesnek tartja. A tanút err?l az idézésében tájékoztatni kell.

Mikor tesz a törvény kivételt a tanúvallomás tétele alól?

Nem hallgatható ki tanúként:

1. A lelkész, illet?leg az egyházi személy arról, amire a hivatásánál fogva titoktartási kötelezettsége áll fenn.
2. A véd? arról, amir?l mint véd? szerzett tudomást, vagy amit a terhelttel véd?i min?ségében közölt.
3. Akit?l a testi vagy szellemi állapota miatt nyilvánvalóan nem várható helyes vallomás.
4. A hatósági tanú olyan tényekre, adatokra, körülményekre nézve, amelyre titoktartási kötelezettség terheli, és ez alól a bíróság, az ügyész, illet?leg a nyomozó hatóság nem mentette fel.
5. Államtitoknak vagy szolgálati titoknak min?sül? tényr?l nem hallgatható ki tanúként az, aki a titoktartási kötelezettség alól nem kapott felmentést.

A tanúvallomást megtagadhatja:

1. A terhelt hozzátartozója.
2. Az, aki a magát vagy hozzátartozóját b?ncselekmény elkövetésével vádolná, az ezzel kapcsolatos kérdésben. Kivéve ha a vele szemben az eljárást megszüntették, a feljelentést elutasították, vele szemben a b?ncselekményt a tevékeny megbánás miatt megszüntették, a hatósággal való megállapodás miatt az eljárást vele szemben megszüntették, stb.
3. A titoktartási kötelezettség esetét ide nem értve - az, aki a foglalkozásánál vagy közmegbízatásánál fogva titoktartásra köteles, ha a tanúvallomással a titoktartási kötelezettségét megsértené, kivéve, ha ez alól a külön jogszabály szerint jogosult felmentette, vagy külön jogszabály szerint a bíróság, az ügyész, illet?leg a nyomozó hatóság megkeresésére a titoktartási kötelezettség alá es? adat továbbítása a felmentésre jogosult számára kötelez?.

A megtagadás jogosságáról az eljáró bíróság, ügyész, illet?leg nyomozó hatóság határoz.

A tanút a kihallgatása elején a mentességi okokra és a jogaira figyelmeztetni kell. A figyelmeztetést, valamint a tanúnak a figyelmeztetésre adott válaszát szó szerint kell jegyz?könyvbe venni. A figyelmeztetés és a figyelmeztetésre adott válasz szó szerinti jegyz?könyvezésének elmaradása esetén a tanú vallomása bizonyítási eszközként nem vehet? figyelembe.

A tanúkat egyenként hallgatják ki. A kihallgatás kezdetekor a tanú személyi adataira vonatkozó kérdést kell feltenni. A tanút nyilatkoztatni kell arra vonatkozóan, hogy a terhelttel vagy a sértettel rokoni kapcsolatban van-e, illet?leg más okból érdekelt vagy elfogult-e. Ezekre a kérdésekre a tanú akkor is köteles válaszolni ha egyébként a tanúvallomást megtagadja.

Meg kell vizsgálni, hogy a tanú vallomástételének nincs-e akadálya. Amennyiben nincs figyelmeztetni kell a tanút, hogy köteles a legjobb kötelessége szerint az igazat mondani. Emelet mást hamisan b?ncselekmény elkövetésével nem vádolhat, mert ebben az esetben elkövetheti a hamis tanúzás b?ncselekményét.

A tanú kihallgatásánál jelen lehet az érdekében eljáró ügyvéd, aki a tanúnak felvilágosítást adhat a jogairól, de más tevékenységet nem végezhet, és a vallomást nem befolyásolhatja.

A tizennegyedik életévét meg nem haladott személyt csak akkor lehet tanúként kihallgatni, ha a vallomásától várható bizonyíték mással nem pótolható. A kihallgatása esetén a hamis tanúzás következményeire való figyelmeztetést mell?zni kell.

A tizennyolcadik életévét meg nem haladott tanú kihallgatásánál a tanú törvényes képvisel?je és gondozója jelen lehet.

A kihallgatása során a tanú a hozzá intézett kérdésekre válaszol, de arra is módot kell neki adni, hogy a vallomását összefügg?en el?adja; ennek során - a tanú védelmére vonatkozó szabályok figyelembevételével - tisztázni kell azt is, hogy a tanú az általa elmondottakról miként szerzett tudomást. Ha a tanú vallomása eltér a korábbi vallomásától, ennek okát tisztázni kell.

Ha a tanú a vallomástételt, illet?leg az eljárási cselekménynél való közrem?ködést a következményekre történt figyelmeztetés után jogosulatlanul megtagadja, rendbírsággal sújtható, és az okozott költség megfizetésére kötelezhet?.

A tanú életének és testi épségének vagy személyes szabadságának védelme, valamint annak érdekében, hogy a tanú a vallomástételi kötelezettségének eleget tegyen és a vallomását megfélemlítés nélkül tegye meg, a tanút a büntet?eljárásról szóló törvényben meghatározottak szerint védelemben kell részesíteni.

Lehet?ség van arra, hogy a tanú adatait az eljárás folyamán zártan kezeljék. Ebben az esetben a nyomozó hatóság, ügyészség és a bíróság alkalmazottain kívül más nem fér hozzá az adatokhoz.

A Büntet?eljárásról szóló törvény rendelkezik még a különösen védett tanúról (Be. 97§), a tanúvédelmi programban részt vev? személyekre vonatkozó rendelkezésekr?l (Be. 98/A§).