Jogi ügyek, rendőrség, biztosítás, bíróság? Ne hagyja hogy átverjék vagy félrevezessék!

A büntet?eljárás során a bizonyítás eszközei között utolsó helyet kapott a terhelt vallomása.

A terhelt kihallgatása el?tt meg kell állapítani a személyazonosságát, ennek érdekében meg kell kérdezni a terhelt nevét, születési nevét, korábbi nevét, születési idejét és helyét, anyja nevét, lakóhelyének és tartózkodási helyének lakcímét, a személyazonosító okmánya számát és az állampolgárságát. Ezekre a kérdésekre a terhelt akkor is köteles válaszolni, ha egyébként a vallomástételt megtagadja.

A terheltet a kihallgatásának megkezdésekor figyelmeztetni kell arra, hogy nem köteles vallomást tenni, a vallomás tételét, illet?leg az egyes kérdésekre történ? válaszadást a kihallgatás folyamán bármikor megtagadhatja, de bármikor dönthet úgy, hogy vallomást tesz, akkor is, ha korábban a vallomástételt megtagadta. Figyelmeztetni kell arra is, hogy amit mond, illet?leg rendelkezésre bocsát, bizonyítékként felhasználható. A figyelmeztetést, valamint a terheltnek a figyelmeztetésre adott válaszát szó szerint kell jegyz?könyvbe venni. A figyelmeztetés és a figyelmeztetésre adott válasz szó szerinti jegyz?könyvezésének elmaradása esetén a terhelt vallomása bizonyítási eszközként nem vehet? figyelembe.

A terhelt kihallgatása a foglalkozására, munkahelyére, iskolai végzettségére, családi, kereseti és vagyoni körülményeire, továbbá a korábbi büntetésére és az eljárás tárgyától függ?en a katonai rendfokozatára és a kitüntetéseire vonatkozó kérdésekkel kezd?dik. Ezt követi a terhelt részletes kihallgatása.

Ha a terhelt a vallomás tételét megtagadja, figyelmeztetni kell arra, hogy ez az eljárás folytatását nem akadályozza. Ha a terhelt vallomást tesz, figyelmeztetni kell, hogy a vallomásában mást b?ncselekmény elkövetésével hamisan nem vádolhat. Arra a b?ncselekményre nézve, amelyre a terhelt a vallomás tételét megtagadta, a terhelthez további kérdések nem intézhet?k, és a terhelt a többi terhelttel, illet?leg a tanúkkal nem szembesíthet?, kivéve, ha el?tte úgy dönt, hogy vallomást tesz. A vallomás tételének megtagadása nem érinti a terhelt kérdezési, észrevételezési és indítványtételi jogát.

Ha a terhelt vallomást kíván tenni, a vallomástétel lehet?ségét biztosítani kell.

A terheltnek módot kell adni arra, hogy a vallomását összefügg?en el?adhassa, ezt követ?en kérdések intézhet?k hozzá. Ha a terhelt vallomása a korábbi vallomásától eltér, ennek okát tisztázni kell.

A terhelt beismerése esetén - ha büntet?eljárásról szóló törvény eltér?en nem rendelkezik - meg kell szerezni az egyéb bizonyítékokat is.

A terhelteket egyenként kell kihallgatni. A terhelt a vallomását saját kez?leg vagy más módon leírhatja, ezt az iratokhoz kell csatolni.

Miel?tt vallomását aláírná:

1. Gondolja végig, hogy valóban nincs e ügyvéd jelenlétére, tanácsára szükség.
2. Gondosan olvassa végig a leírt vallomást, hogy az valóban egyezik-e azzal amit Ön elmondott.
3. Tartalmi része tekintetében gondosan figyeljen arra, hogy kés?bb bármilyen módosítást is eszközöl a hatóság azt a vallomást veszi alapul amelyiket akarja. Nem tudja a vallomását visszavonni, csak módosítani de ebben az esetben sem kötelezi semmi az eljáró hatóságot, hogy a módosított vallomást vegye figyelembe.